Előkerült az idén egy több, mint 100 éves, ismeretlen filmtekercs, mely a nevezetes San Franciscó-i Market Street-en siklik végig csupán pár nappal a nagy földrengés előtt.
A felvételt egy cable car elejére (a híres San Franciskó-i villamos) rögzített kamerával halad végig az úton, miközben San Francisco városi forgatagát élvezhetjük a századfordulón. Belegondolva, nem történik semmi említésre méltó ezeken a képsorokon, mégis letaglózva nézzük a város egy mindennapi hétköznapját.
A kocsi lassan halad végig a Market Street-en, mely a város fő artériája, melynek egyik vége a nevezetes Twin Peaks hegyben végződik, míg a másik vége a 112 éves Ferry Buildingbe, a kompkikötőbe vezet.
Megfigyelhetjük, hogy a jármű még csak meg sem áll a megállókban, csak lelassít és úgy kell az utasoknak rá felkapaszkodniuk (1.17). Ezeknek a képsoroknak száznál több főszereplője van. Az izgága, autókra felkapaszkodó gyerekek (4.55), a siető öltönyös férfiak (és igen, mindenki kalapot hord), a kimérten és kecsesen sétáló hölgyek, a morcos és gyanakvó rendőrbácsi, (0.37) a keresztül-kasul haladó kocsik, villamosok, (2.38) a lovasszekerek, és a csodálatos épületek, melyeket pár nap múlva a földrengés romba dönt, hogy utána a tűz martalékává váljanak.
Történészek azóta megerősítették, hogy a felvételt Április 14-én 1906-ban készült pontosan 4 nappal a pusztító és legendás San Franciskó-i földerengés előtt. David Kiehn tette fel az i-re a pontot, miután sokan 1905-re datálták a felvételt, de igazából senki nem tudta megmondani a pontos dátumot. Kiehn nagy munkával, először annak járt utána, hogy mikor vetítették legelőször a képkockákat New Yorkban, mivel oda küldték a filmnyersanyagot kidolgozásra. Ezután megvizsgálta, hogy milyen időjárási viszonyok voltak abban az időben a városban, és összehasonlította az adatokat a felvételen látottakkal. A kocsik rendszáma is nagy segítségére váltak Kiehn-nek, aki még az akkori tulajdonosokat is fel tudta így térképezni.
A filmtörténeti érdekessége is van a képsoroknak, mivel ez volt az egyike a legelső felvételeknek, melyet 35mm-es filmre forgattak.
A Youtube-t, az első verzió megjelentetése után, ellepték a különböző editált verziók. Ezért találunk 8 vagy 10 perces videókat, retusálva vagy annélkül, az Air La Femme D’Argent dalával aláfestve, vagy némán, ahogyan rögzítették.
Aki az eredeti, vágatlan verziót szeretné megnézni:
és 2005-ben:
