Piero Fornasetti (1913-1988) a 20. század leghíresebb designerei közé tartozik.
Munkáinak egyéni stílusát a szürrealizmus és a klasszikus motívumok összhatása jellemzi.
Egyszerre volt festő, szobrász, dekoratőr, textiltervező, lakberendező, showman és divatdiktátor, a 20. század egyik legtermékenyebb iparművésze. Több, mint 11000 tárgy fűződik a nevéhez, dekoratív designjait előszeretettel alkalmazta bútorokon, kerámiákon, textileken és épületeken.
Egyik legismertebb sorozata az úgynevezett „Tema e Variazioni” (Téma és variációk, 1950-1988), melynek központi eleme egy női arckép, melyet Piero egy 19.századi francia magazinban fedezett fel, és mely 350 különféle feldolgozásban jelent meg művészetében – néha teljes egészében, néha csak egy szem, vagy a száj, néha pedig egy Chaplin-féle bajusszal.
Feltűnik tányérokon, érzéki vázákon, bútorokon. A talányos, incselkedő pillantásában rejlő szenvedélyes szürrealizmus a művészet és design határvonalát átszegő ikonná varázsolta.
Piero előszeretettel keverte művészetében a hatásokat és teremtett egyedülálló illúziót, ezzel fémjelezhető pompás, finom stílusa. Inspirációját első sorban a klasszikus építészetből és az olasz reneszánszból merítette, de épp úgy hatással volt művészetére a kortárs kultúra. Napjainkban fia, Barnaba folytatja a kézi gyártású, limitált példányszámú darabok készítését, kortárs és klasszikus darabjaik széles skálája megtekinthető milánói bemutatótermünkben.
Philippe Starck a következőképpen nyilatkozik Piero Fornasetti munkásságáról a fiával készült interjúban:
„Fornasetti tárgyai képesek megváltoztatni egy helyiség hangulatát, kisugárzását, de nem azért, mert szép, dekoratív tárgyakról van szó – egyáltalán nem ezért. Egy tér lehet igazán kellemes, szépen dekorált, kivitelezett, de ettől ezt a teret még a való élet veszi körül. De ha elhelyezünk ebben a térben egy Fornasetti tárgyat, hirtelen teljesen más dimenzió jön létre, az álom dimenziója. Változatlanul úgy gondolom, hogy édesapád – és te magad is – birtokában vagytok egy titkos receptnek, melynek mibenlétére a mai napig nem tudtam rájönni.”
