Peter Zeigler se nem fodrász, se nem művész. Mostanában mégis mindkettővel azonosítják. Avagy egy fodrászbolt, Barack Obama és a híres Dr Wax Record Store különleges kapcsolata.
A Chicago Hyde Park 53. utcája egy hónapon keresztül különböző művészek és alkotásainak színtere. Az egyetemi negyed a Hypa (Allience for Arts and Culture) kulturális központtal karöltve térítésmentesen, környékbeli művészeknek biztosít egy-egy boltot, kirakatot egy hónapon keresztül, hogy bemutassák legújabb alkotásiakat.
És itt kezdődik Peter Zeigler különleges története, melynek további kulcsszereplői Barack Obama, egy fodrász szalon és egy kultikus lemezbolt. És hogy mindezek, hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Íme az 53. utcai bolt története.
Ahogy beléptem bátortalanul, pár nappal ezelőtt a “fodrászszalonba”, elsőre magam sem gondoltam volna, hogy milyen különleges boltba és történetekbe csöppenek. Tudtam, hogy a cím alatt valami fogadni fog a művészeti program keretében, de több támponttal addig én sem rendelkeztem. Egy öreg férfi ült egy fodrászszékben a bolt hátsó részében, miközben egy másik emberrel társalgott. Körültekintve régi, megsárgult magazinok hevertek a bolt legkülönbözőbb pontjaiban. Valószínűleg már több évtizedes híreket és bulvársztorikat rejtenek az újságok lapjai. A falon híres, fekete sztárok és filmek plakátai terelik tekintetemet körbe. A falnak döntve, sorban fekete zenészek (és egy Beethoven is) lemezei sorakoztak. A névsor igencsak eklektikus volt, úgy mint maga a szalon dekorációja is. A lemezek szerepére később fény derül, de ne szaladjunk annyira előre.
Az öreg férfi, aki a képeken is látható Peter Zeigler. Pár perc bámészkodás után, és az arcomra borult kérdőjeleket megelégedvén hozzám lépett Peter, a „bolt tulajdonosa”.
És íme a fodrászbolt története:
Réges-régen, maga Barack Obama vágatta a haját ebben a boltban. Igen, ez már valami, főleg, ha komolyan vesszük azokat a tényeket, hogy Obama chicagóból származik, és az már csak hab a tortán, hogy ráadásul ebben a negyed is nőtt fel. Így nem árulok el nagy titkot, hogy valószínűleg minden egyes chicagó-i dagadó mellekkel ünnepelte Obama megválasztását. Ha már itt tartunk, azon az estén, miután az eredmény már nyilvánvalóvá vált, Obama beszédet tartott a belvárosi Millenium Parkban. A város nagyobb csomópontjainál hangfalakat szereltek fel aznap, így arra a fél órára az egész város megállt, hogy meghallgassa a megválasztott, első fekete amerikai elnök köszöntő beszédét. „Történelmi pillanat”- emlékezik vissza Peter. Obama már most egy kultikus figura, és hős sok amerikai szemében. Így nem csoda, hogy már számos az elnökhöz kapcsolodó helyek zarándokhellyé váltak.
“Pontosan ennek a széknek a helyén vágatta régen Obama a haját” – tér rá a lényegre az öreg férfi. Megtudjuk, hogy az akkori fodrászszék sajnos nincs a birtokában, mert egy magángyűjtő megvásárolta. És tovább kalauzol Peter a szalonban, mert ő hozta helyre és állította vissza a fodrászboltot az eredeti állapotába. Így kapcsolódik és sorakozik fel ez a különleges „alkotás” a többi mű mellé. Maga a fodrászbolt a mű, egy darab amerikai, és chicagói történelem az 53. utcában. A képen látható berendezések nem eredetiek, sajnos, kivéve a piros szekrényt. Így az egyetlen kapunk a történelmi múltba ez a szekrény, és az a „very spot”, ahol Obama annak idején üldögélt. Peter büszkén, és lelkesen meséli el, hogy jutott hozzá a sok fodrász kellékhez, mosogatókhoz, és festi le, hogyan hozta létre a szobát. Obama életrajzának egyes stádiumaiba is bele-bele kapaszkodik, hogy utána újra visszatérhessen saját történetéhez. Mondatai megfontoltak és választékosak, minden egyes apróságot különleges odafigyeléssel mesél el. Történetének mesélése közben sokszor elrévedezik a tekinte, és büszkén tekint ki “fodrászszalonjának” üvegablakán.
Peter később megtudta, hogy a távoli Magyarországból jöttem, azonnal egy újabb történetbe kezdett, melynek fókuszában, igen, a híres gulasch állt. És mégis valóságos ez a magyar sztereotípia! Peter körülbelül 50 évvel ezelőtt evett először gulyást egy barátjánál, akinek felesége magyar származású volt. Kiemelte, hogy a leves nagyon ízlett neki, főleg azért, mert csak valódi hozzávalókból készítették! Visszatérve a bolt és Peter kapcsolatára, megtudjuk, hogy ő volt a ház gondnoka sok-sok éven keresztül. Így nem csodálkozom már azon, hogy „idegenvezetőm” milyen titkokba avatott be eddig.
És nem felejtettem el a lemezeket!!!:)
Igencsak érdekesen mutatnak azok a bakelitek a fodrászboltban, így mi sem volt természetesebb, hogy fényt derítsek erre a kérdésre is. A korongok a legendás Dr Wax Record Store egy-egy megmaradt darabjai, melyeket Peter mentett meg.
A kultikus lemezbolt egy utcával arrébb 2010. február 20-áig működött. A Dr Wax Record Store 1984-ben nyitotta meg ajtaját (az első bolt a Lincoln Parkban, 1980-ban nyílt meg) a Hyde Park 5225 S. Harper cím alatt. Ma már nyilvánvaló, hogy a bolt nagy hatással volt a chicagói zenei életre. Neve ismert volt az egész városban, és sokan látogatták a két boltot távolabb városokból is egy-egy értékesebb és ritka lemezért. Sam Greenberg, a tulajdonos, számos feltörekvő helyi zenésznek meg is engedte, hogy boltjában terjesszék lemezeiket. A lemezbolt sorsának okát könnyen kitalálhatjuk. A zenei letöltések egyszerűen meggyilkolták a lemezek eladását. Az évek során egyre kevesebben látogatták a boltot, és így idén Samnek szembe kellett nézni a tényekkel, hogy boltját nem tudja tovább finanszírozni.
Peter szívélyesen búcsúzott el tőlem, és arra kért, hogy szóljak másoknak is a boltról. Így ezer örömmel tettem eleget kérésének és megköszöntem neki az élményt és az időt, melyet nekem szentelt, hogy beavasson e különleges és rendhagyó alkotás történetébe.
