Steven Meisel divatfotói kiemelkednek az átlagos divatanyagok közül. Képein hiába keressük a tipikus, unalmas pózokban feszítő modelleket és mesterkélt környezetre sem lelni. Steven Meisel fotói mozgalmas, élettel teli, ízes, szaftos, zamatos fotók, melyek általában a világ aktuális kérdéseihez és történéseihez is kapcsolódnak (sokszor jó adag szatírával nyakon borítva), így a szemlélő még közelebb kerülhet a képekhez (s persze egyúttal a termékekhez is).
Egy eseménnyel (mesterien) összefűzött kép sokkal inkább célba talál. Alaposabban és hosszabban figyeljük, erőteljesebben hat érzékeinkre, beleéljük magunkat az adott szituációba, elgondolkodtat. Modelljei szinte színésszé válnak képein, a két dimenzióban megállított időszeletek pedig olyan érzést keltenek, mintha egy filmforgatás, vagy éppen maga a valóság egy-egy jelenetét ragadnák ki.
Nem is olyan régen például a Mexikói-öböl rettenetes olajkatasztrófája ihlette meg a művészt, egyszer pedig igencsak merészen temetést rendezett, s egy műgyászszertartás során készítette el ironikus fotóit. Ebből aztán kegyeletsértés jelszóval hatalmas botrány is kerekedett, pedig ő „csupán” tükröt tartott azoknak, akiknek egy temetés is csak a divatról szól, igaz könnyek és az emlékezés helyett.
Nagyon népszerűek továbbá a provokatív “State of Emergency”, “Supermodels Enter Rehab”, “Make Love Not War” sorozatai is.
A híres fotóst egészen kicsi korától kezdve érdekelte a divat. Először csak lapozgatta a magazinokat, majd divatillusztrátornak tanult a Parsons School of Design-ban, így már egy lépéssel közelebb kerülhetett kedvenc divatlapjaihoz, hiszen divatrajzokat készített és cikkeket is írt a témában. Aztán kezdő modellekkel és az ő portfóliójukkal foglalatoskodott, remek érzékkel. (Sokat köszönhet neki például Linda Evangelista és Naomi Campbell is.)
Aztán ő maga is elkezdett modelleket fotózni, nem is akárhogyan. Hamarosan szerződést ajánlott neki a Seventeen magazin, innen pedig nem volt megállás. Ma New Yorkban él, munkáival rendszeresen megörvendezteti az amerikai és olasz Vogue olvasóit. Hatalmas divatcégek kampányait fotózta már (Calvin Klein, Dolce & Gabbana, Louis Vuitton, Mulberry, Prada, Versace stb.), s még Madonna Like a Virgin lemezének borítója is az ő keze (s lencséje) munkáját dicséri.
Ugyan bejegyzésemet a mozgalmas képekkel vezettem be, egyik kedvenc sorozatom tőle mégsem igazán dinamikus, illetve nem a mozgástól lesz vibráló. Nézzétek csak!
Nem, nem olajjal festett virágos rétet láttok a képeken. Illetve nem csak virágokat, s nem festményt. Ha jól megnézitek a fotókat (merthogy ezek bizony fotók), egy-egy modell is ott virul a virágszirmok közé rejtve. Mivel azonban egybemosódik a háttér és a ruha, optikai csalódást okoz szemlélőjének. Steven Meisel játszott egy hatalmasat a színekkel, anyagokkal, mintákkal, testfestésekkel, s tehetséges modellek (Lara Stone, Meghan Collison, Kinga Rajzak, Maryna Linchuk, Hanne-Gaby Odiele) szegődtek mellé játszótársul. (Ezen a borongós napon ez a színes, Klimtre emlékeztető sorozat jutott eszembe, így született a mai bejegyzés. 🙂 Bűvészmutatványa egyébként a Vogue oldalain kapott helyet.
Meisel kiváló érzékkel balettozik a fotózás határain, megérintve a valóságot, lecsippentve belőle egy darabot, ügyesen belekeverve azt kompozícióiba, ízlésesen és ízesen tálalva, mindvégig megtartva az egyensúlyt.
Jó étvágyat hozzá!
