“Mondtam a barátaimnak, hogy fog kinézni a Calgary, nem hitték el” – Viki néni mesélt magáról és a bárról

Többen meséltek már hihetetlen történeteket a Calgary bárról és annak vezetőjéről, az elvarázsolt Viki néniről, úgyhogy egyik este fogtam magam, s meglátogattam a Tündérbár néven is futó mulatót. Hogy ne csak én részesüljek az izgalmakban, diktafonnal és fényképezőgéppel örökítettem meg számotokra a Calgary-ban eltöltött 6 órát.


A Frankel Leó utca juharfáinak árnyékában bújik meg a valószerűtlen Calgary Antik Drink Bár, ami igazából sokkal több, mint egy bár. Antikvárium is egyben, néha kifőzde is, no meg állatmenhely, ahol mindig történik valami. De itt akkor is izgalmas az élet, ha éppen csend van. A kétszintes bárban megszámlálhatatlan kincs sorakozik a polcokon, asztalokon, falakon, lépcsőkorláton, szóval mindenütt! A gyöngyszem teremben és a tárgyalóban egyaránt régi ékszerek, ruhák, képek, szobrocskák, antik bútorok ejtik rabul a szempárokat, a régiségek között pedig kutya és papagájok is szlalomoznak. De a legérdekesebb darab kétségkívül Viki, aki saját magáról és a Calgary-ról mesélt a Stilblognak.

Hogyan jellemezné a Calgary stílusát?

Eklektikus összevisszaság, de valahogy jópofa. Itt minden szék más. Minden van, nem nézem, hogy melyik korból, van egy-két modern darab is, de inkább régiesebb dolgok.

Miért éppen Calgary a bár neve?

18 éve nyitottam, 1993 Valentin-napkor, délután 4 órakor. Előtte picit feljebb, a Komjádi uszodánál volt a Viki bizi, ahol öreg tárgyakat, régiségeket árultam, minden volt, nagyon gyönyörű kirakatokat csináltam. Ilyen second hand volt. Akkor még fiatal voltam. Közben volt a téli olimpia, s bejárt oda egy olimpiai elnök, sok szimpatikusat mesélt Calgary-ról. Ott becsületesek az emberek, jó a levegő, tisztesség van, a haverja két hétig ment szánkóval, mire elérte a telkét, no de akkor még nem volt szó meg kell jegyeznem a fókákról, ami miatt teljesen kivagyok, hogy mennyit megölnek egy évben, azt szeretném propagálni, hogy ne gyilkolják őket. Norvégiában 8 hónapig sötétség van. Az olimpia idején megszűnt az üzlet. Akkor itt juharfák voltak, ez is érdekes. Jaj, elfelejtettem mécsest hozni. Jézusom, milyen szél van.

Mesélne a bár születéséről?

Egyszer még a második férjemmel – összesen kettő volt, egy nagyon hosszú kapcsolat két gyerekkel és egy nagy szerelem, de rövidebb – és vele sok művész barátunk volt, de nem volt, aki eladja a képeiket, s gondolkodtunk, hogy csinálunk egy olyan műteremfélét, ahol lesz egy kis ital, megkínáljuk ezzel-azzal, szóval így indult az egész és lett Antik Drink Bár, aranyos kis fiatalok beírták az internetre, hogy tündérbár. Ez egy kiégett lakatosműhely volt, 6 évig üres volt, tele volt csatornacsövekkel, voltak nehézségek keményen. Megláttam ezt a helyet bezárva, kiégve, s gondoltam összekötöm a kettőt.

Minden falat külön megtervezett?

Elképzeltem, mondtam a barátaimnak, hogy fog kinézni, nem hitték el. Aztán látták. Nyitásnál nem volt ez a mélyítés, ott volt a zongora. Minden tele volt virággal, a lépcső is végig.

Milyen kirakatokat rendezett a Viki biziben?

Az érdekes volt, mert elég nagy kirakatom volt és nagyon szép kirakatokat csináltam. Például elmentem Kubába, mert akkor még olcsó volt és tudtam utazni és hoztam sok kubai kalapot, sok jópofaságot, felfújt halat, habár nagy állatbarát vagyok, de hát elhoztam, nem én fújtam fel. Olyan volt, mint egy törökbazár, minden volt, ruhák lógtak, üvegeket csináltam egymásra rá és benne voltak a porcelánok. Jópofa fabábokat csináltattam, a belvárosban ciklámenes-szürkés-kékes ruhákat adtak kölcsön a kirakatomhoz, olyan aranyosak voltak.

Mit talál szépnek?

Csoda története lehet egy kis széknek, amin Isten tudja milyen paraszt bácsi ült, vagy ki faragta. Ha beszélni tudnának ezek a kis dolgok… A Viki bizibe járt le hozzám például az Edina, egy tündér, gyönyörűen öltözött, a lába fájt, kalapácsujja volt és mindig szereztem neki jó cipőket, és kaptam tőle egy babát. Nem vagyok különösebben babonás, de sok mindent nem tudunk megmagyarázni, nem szabad rajtuk gondolkodni, az ember bele is hülyülne egy kicsit, a lélekvándorlástól kezdve, szóval félelmetes, hogy a tudósok sem tudnak megmagyarázni sok mindent. A lényeg az, hogy mikor meghalt Edina, a régi baba szeme lecsukódott, komolyan mondom, és most nézem, megint nyitva van a szeme egy idő után. Látod?

Az otthona is ilyen eklektikus?

Otthon is ilyen kis régiséges dolgok vannak, szeretem az ilyen nagymamaféle kis régiségeket. (Közben egy kutya jelenik meg.) Helyére megy a kutya, oda föl a helyére, jó?

Most is jár még bizományi boltokba, régiségpiacokra?

Nem merek menni, mert akkor beleszeretek valamibe és nem állok most fényesen, most éppen mélyponton vagyok. Gondjaim vannak. Minden segítség számít, mert eldugott is, meg azt hiszik, hogy mindig teltház van, holott gondok vannak, úgyhogy üzenem a régi szimpatizánsoknak, klubtagoknak, hogy jöjjenek és segítsenek – ez lenne a szlogen. Sok mindent tudnék tenni, ha ott lennék a miniszter úr közelében. Újrakezdtem az élőzenét is, pénteken és szombaton élőben játszik a pianínón a Karcsi. Lent vannak sakkok, kártyaasztal. Sokan járnak ide a művészvilágból, nagyon aranyos a Fenyő Iván, múltkor itt volt a Szávay Ágival, kár, hogy nem kértem őt is, hogy írjon bele ebbe a szívecskébe.

Mit alakítana át az üzleten, ha lenne rá keret?

Fölötte van egy kis garzon, ahová kiállítótermet képzeltem el, de nem tudtam felvenni a mikrohitelt. Itt olyan tervek voltak, hogy ahol most a lépcső van, nagyon édesen elképzeltem a régi szekrénybe egy kis liftet, amivel lehetett volna fölfelé közlekedni, ott nyíltak volna a kiállítások. Kinéztem egy gyönyörű kinyitható asztalt is, sárgaréz veretekkel. Szóval valami aranyos kis hülyeségeket kitaláltam, de nem tudtam felvenni a mikrohitelt. De hátha még meg tudom valósítani. Pláne, ha ez sétálóutca lesz. Eszembe jutott, hogy Nyugat-Berlinben van ez a régi templom a belvárosban. Pont ott voltam, mikor Robert Kennedy-t meglőtték és ott imádkozott mindenki, na ott van egy hasonló hely, mint ez, kívülről föl lehet menni, lenne kívülről lépcső, szóval voltak mindenféle tervek.

Meg lehet vásárolni az itt található régiségeket?

Igen, de fáj a szívem értük. Egy-egy dolgot el kell adnom muszájból, de amit ajándékba kapok, azt sajnálom. Volt, hogy az antik pianínót eladtam, de még el sem vitték, már visszavettem jóval többért.

Melyik a kedvenc bútora?

Főleg a zongora és a nagy tükör. Meg volt egy olyan, hogy váza, de lába volt, összekombinálta a dolgokat.

És a kedvenc színe?

Talán a piros, az opera miatt, néha most is járok. Mikor kezdett lesötétülni, égtek a páholyok, meg hát a Valentin-nap, kaptam szőtteseket ajándékba.

A Calgary mely részében szeret tartózkodni?

Ott hátul. Oda elhurcolkodok, elgondolkodok, meg írogatok. (Most pedig az egyik papagáj kezd el huncutkodni.) Pityu jó lenne, ha visszamennél már, nyugodtabb lennél. Jaj! Na jó, megölöm.

Hogy hívják az állatokat?

A két papagáj Pityu és Panka, két fiú, de Panka néha úgy viselkedik, mint egy lány. Volt még egy madár, van olyan kép, ahol issza a sört. A kutya Pötyi.

Szabadidejében mit csinál?

Hát nem sok van, kertészkedek. Kutyáim, macskáim vannak. Most átrohanok kenyérért. Mécses is kell. Mindjárt jövök szívem, sietek!

(Az egyébként veszprémi születésű Viki visszatért a boltból.)

Találkoztam egy édes kutyával, pont ma nyírták meg, így reszketett. Hagymás kenyér, nem rossz. Hova lett Pityu? Jézusom. Gyereee, magocskaaa, Panna már óbégat! Sasszem!

Miket szokott főzni a vendégeknek?

Nagyon szeretik a székelykáposztát. Most majd töltött paprikát fogok csinálni, csak vigyázok, mikor kapok friss húst. Sorban készítek mindenfajta főzeléket, felváltva, három leves variáció is van. Sok hagyma, pirított zöldségek, meg minden. Főzelékben mindenfélét csinálok, most éppen borsót fogok. Most kenyeret kell hoznom, mert nincs kenyér. Ma van a hold utolsó napja, lettek volna kötelezettségeim, de hát… mese nincs, korábban kell nyitni.

Ezek a kedvenc ételei közé tartoznak?

Nem mondhatnám, a vendégek alakították ki.

Mit lehet tudni a klubtagságról?

10 ezer forint egy évre. Mindig le kell tudnom ültetni a klubtagokat, mindig helye kell legyen bárhol, rendezvényt csinálhat a barátainak. Egyébként három rendezvény van: Valentin-nap – ami a nyitás évfordulója –, a névnapom és a születésnapom, október 23-án. És szilveszterkor is van hely. Néha szidom a fiatalokat, hogy ne dohányozzanak. Nem jó ez a bagó. Nem tudják, hogy mit okoznak vele. Valahogy az az érzésem, hogy az osztályfőnöki órák nem megfelelőek. Otthon kevés ideje van a szülőnek. Én emlékszem, az osztályfőnököm mindig mondta a drága, hogy keep smiling. Kiráz a hideg, mikor egy férfi lagymatagul megfogja a kezem. Fáj a kezem, de szeretem, ha abban benne van a szorítás. Rengeteget számít, mit mond az osztályfőnök, az megmarad. Ma meg megverik a tanárt, elszaladt a világ, de majd hirtelen váltani fog, a nagy vadságból ellenkező jön. Én is próbálok beszólni rádiókba, mikor begurulok valamiért, sok minden összegyűlik bennem.  Érzem, hogy változás kell minden vonalon, mert nagyon nagy bajok vannak. Valamit nagyon tenni kell, összefogni. Nem akarok itt nagy szavakat, de amit az ember tud, tegye meg, legalább ne szemeteljen.

Mindenki Vikinek szólítja, pedig igazából Mária a neve…

Az énektanárom, Gerhauser Albert kezdett el Viktor asszonyozni. Mikor bemutatókra jártam, rengeteg Mária volt, mit tudom én hány Mari. A férjem Szabó Viktor volt, és elkezdtek Viktorozni. Sosem kértek személyit sem tőlem, ez a baj, mert a rengeteg film, reklám és bemutató, minden nyavalya, mind Szabó Viktória néven van, ezeket fogom összeírni, hogy a nyugdíjat emeljék már fel.

Van kedvenc filmje?

Jézusom. A Zsivágó az egyik.

És kedvenc könyve?

Moldovától A jog zsoldosai. És annyira jó ez a Latinovits könyv Huszárik Zoltántól, most vettem a lányomnak, ezt olvasgatom. „A napsugár is megfürdik a pocsolyában, mégse lesz tőle sáros” – jópofa, nem? Mindig ebbe belenézek, abba belenézek. Ha olvasok, el tudok aludni, hogyha nem szedek semmit. Meg volt még egy aranyos kis könyv, de ellopták, itt volt a zongorán, az volt a címe, hogy Foglaljon helyet! Én is tervezem, hogy írok egy könyvet, összeírtam csomó mindent, amit jó lenne beleszuszakolni, nem magam miatt. A hátulján azok az arcocskák lennének, akikről szól.

Milyen zenéket szeret?

Elvis Presley, Hungária, Payer Öcsi, Máté Péter, Dobos Attilától a Nyári zápor.

A Calgary előtti időkben modellkedett és színészkedett is… Mely filmekben szerepelt?

Macskajáték, Lila akác, Csárdáskirálynő, A kékszakállú herceg vára, 141 perc a befejezetlen mondatból, Bűbájosok, Tűzoltó u. 25., Egy óra múlva itt vagyok. És divatbemutatókon is szerepeltem.

Mit lehet tudni a zongorán pihenő képekről?

A fekete-fehér kép egy népművészeti bemutatóra készült. Ezen pedig a fiammal vagyok, és a második esküvőmön, díszmagyarban. Nagy szerelem volt 2,5 évig, aztán nem tudom miért lett vége. Pityuka, jobb lenne, ha visszamennél öreg harcos, mert aztán véletlenül kirepülsz! Pityuka menj vissza, az meg sír utánad! Sose jött még ki. Átokfajzat! Pityu, helyedre! Szállj le a turulmadárról légy szíves!

Kik járnak ide?

Bohémek, művészek, jogászok, sportolók… Cseh Tamás törzshelye volt. És haláláig itt zenélt Fáy András. A tévéműsort, a Zegzugos történeteket (7.45-től! 😉 a Péterfy Bori hajtotta ki, itt gyerekeskedett, mindig jött a nagymamájával. Aranyos volt, zene volt, felrepült a papagáj, Bori dumált, én is beszéltem. Lehet, hogy érdemes lett volna lent is forgatni, na az az igazán kis zeg-zugos, és ha még ide is bekukkantanak, a kutyát elvesszük.

(Azt hiszem, ide költözöm. 😉

Nyitva:

Hivatalosan: 16-04h

Gyakorlatilag: teljesen változó, de 19h-tól tuti 😉

 

Comments are closed.