Nem tudok megbékélni a “formatervezés” szóval. Hosszú éveken át azt hittem, a formatervezés a “design” magyar megfelelője. Pedig nem. Talán ezért is hittem azt hogy a design lámpaernyőkről szól meg Skandináv székekről. Őszintén szólva unalmasnak találtam és találom most is a bútorokat (mielőtt a lakberendező olvasó anyázni kezdene, én a programozáson és az elektronikán trippelek és megértem, ha ez nem izgat másokat). Aztán egy nap rájöttem, nyakig ülök a designban, de nem a formatervezésben, de erről később.
Szóval furcsa szó a formatervezés. Olyan korban született, amikor a mérnök tervezett egy gépet, a formatervező becsomagolta, a fogyasztó fogyasztotta. Letűnt időket idéz: Etus az ipaművész a Szomszédokból, kocka Lada, izzadó testek nejlon ruhákban a művházban, sötétített szemüvegek, Éva vermut és Kossuth-díj. Csakhogy ez a kor már elmúlt. Egy új korban élünk, az open source szoftver (a “nyílt forráskód” itt nem teljesen helyénvaló) és hardware korában.
Az új kor embere robotokat épít, helikoptert vagy szintetizátort csinál, mobil alkalmazást ír és játékokat kódol, interaktív installációt és műholdat épít. Az új ember neve “maker”. Nem mérnök, vagy programozó, nem feltétlenül geek, vagy nerd. Lehet művész, gimnazista, vagy unatkozó háziasszony. Internet Anyánk több millió cikket, weboldalt, videót és fórumot, posztot tartalmaz arról, hogyan építsünk, forrasszunk vagy kódoljunk dolgokat. A tudás ingyen van és másodpercek alatt elérhető. Nagy kedvencem az insctructables.com ahol több ezer, az olvasók által írt cikk mutatja be lépésről lépésre, hogy lehet légpárnás hajót, Darth Wader maszkot, vagy bacon-ös muffint csinálni.
Az új kornak új szerszámai vannak: olcsó vagy ingyenes, open source alkalmazások és elektronikai eszközök. A technológia és a design karnyújtásnyira van, bárkiből lehet digitális művész, zenész vagy programozó. A professzionális designer és a hobbista között elmosódnak a határok. Tessék észrevenni, hogy a forma és a funkció közötti határ is eltűnik, hiszen a formatervező, illetve designer nemcsak a dobozát tervezheti meg egy napelemes mp3 lejátszónak, hanem magát a funkciót, az elektronikai részét is. Persze nem szükségszerű, hogy így legyen, de nem sokkal izgalmasabb a tervezés minden részére rálátni és részt venni benne? Nem lesz-e jobb a tervező, ha a funkció és a forma együtt él és lélegzik? Elég az okoskodásból, hadd mutassam be egy “barátomat” aki belevitt a programozásba.
Több, mint tíz éve két kutató az MIT-nél (Massachusettes Institute of Technology), létre hozott egy programnyelvet, amit könnyű elsajátítani és amivel seperc alatt lehet gyönyörű grafikát, vagy animációt létrehozni. Az alkotói által “digitális vázlatfüzetnek” nevezett program a mindenható JAVA nyelvre épül, de elrejti azt a részt, ami elveszi az ember kedvét a programozástól. A P5-ként is ismert Processing a JAVA minden előnyét magában hordja: a felhasználó által írt program minden operációs rendszeren fut, magyarán írhatok egy alkalmazást a Mac-emen, amit a Windows-os vagy Linuxos barátaim is meg tudnak nyitni. Sőt, még Android-os alkalmazásokat (és iPhone) is lehet írni, vagy a web böngészőbe beágyazható szoftvereket (Java és Javascript), például online játékokat is létre lehet hozni a program segítségével.
Mint minden programnyelvnek, a Processing-nek is vannak úgynevezett könyvtárai, amik kód blokkokat tartalmaznak, amit a felhasználó könnyedén beépíthet az alkalmazásaiba. Például, ha hangot akarok lejátszani vagy felvenni az alkalmazásommal, a Processing legalább négy könyvtárat tartalmaz csak erre a célra. De vannak olyan könyvtárak is, amivel például komputertomográfiás orvosi szkennerek fájljait lehet megnyitni. Kipróbáltam, jó móka 3D-ben agyakat nézni. Tudunk ezek mellett akár MIDI üzeneteket is létrehozni, vagy fogadni, illetve a program lehetőséget teremt arra is, hogy szintetizátorokat vagy zenei szoftvereket piszkáljon a nagyérdemű. Jók a könyvtárak, na. Karsten Schmidt, Londonban élő német programozó Toxiclibs elnevezésű könyvtárával elképésztően összetett és organikus geometriákat lehet létrehozni és a való világot lehet modellezni. A következő videóban a felhasználók és Karsten munkáit lehet megsasolni.
Karsten eredetileg programozó. Illetve még most is az. És művész, digitális műveit többször kiállították design múzeumokban és kiállításokon. Karsten az új ember. Programozó, ízig vérig designer és művész. De nem formatervező. Tessék észrevenni hogy a magyar kifejezés meghatározza és korlátozza a gondolkodásunkat és designszemléletünket.
De mire is jó a Processing? Kezdetben számítógépes grafikára szánták és a mai napig is ez a fő erőssége. 3D-s formákat lehet kreálni, animációt, vetítést tervezhetünk a segítségével, sőt még olyan alkalmazás is készült, ami gyönyörű könyvborítókat generál. Videót és hangot lehet rögzíteni és módosítani, képeket vagy filmet vetíteni három dimenziós testekre. Tessék megnézni a következő videót, nem igazán értem hogy miként csinálták, de lenyűgöző.
A vizuál lovasok szeretik a Processinget. A New York-i Firstborn és Digital Kitchen design stúdiók a Microsoft kampányához építették ezt a gyönyörű installációt, ami fényképek ezreit vetíti egy áttetsző gömbre.
A projekt különösen jó (és nem ritka) példa arra, amikor profi programozók ingyenes és nyílt forráskódú alkalmazást használnak és sok pénzt kapnak érte a megrendelőtől. Csak halkan jegyzem meg, hogy Processinggel készültek már munkák az MTV-nek (nem a magyar!), a Nike-nak, az Audi-nak vagy a Nokiának is.
A Processing-gel nemcsak virtuális műveket lehet létrehozni, rengeteg példa van arra amikor a való világot engedi manipulálni a legelképzelhetetlenebb módokon. Megint csak, a határok elmosódnak, a virtuális és a való világ között, a bitek és a bájtok találkoznak a kézzel foghatóval. A következő videóban egy robot Processing-gel tervezett bonyolult geometrikus formákat nyomtat homokból.
Nem válaszoltam a saját kérdésemre, hogy mi is a Processing. Őszintén szólva nem egyszerű a válasz. Mondhatnám azt, hogy egy programnyelv digitális grafikához, de akkor mi van a hanggal, a robotokkal, fraktálokkal vagy a mesterséges intelligencia modellekkel? Hagyom, hogy az olvasó találja meg a választ a kérdésre. Tessék meglátogatni a processing.org-on az Exhibition részt, vagy letölteni a programot és játszani a példákkal (a Files -> Examples menüből lehet fájlokat tölteni, majd klikk a ‘RUN’ gombra a bal felső sarokban). Én példaul írtam egy Android-os alkalmazást tablet-re, ami az Ableton Live nevű zeneíró programot irányitja WIFI-n keresztül. Őrület. Kérdés? Ide tessék írni, ne a Magyar Nemzetnek.
Comments are closed.