Március 22-én hatodik alkalmához érkezik kedvenc komolyzenei programunk, a Budapesti Fesztiválzenekar Midnight Music elnevezésű koncertsorozata, melyet ezúton ajánlunk Nektek sok szeretettel!
A Budapesti Fesztiválzenekar 2012-ben elindított koncertsorozatának célja, hogy a kulturális értékek befogadására nyitott, a művészetet kedvelő fiataloknak különleges koncertélményt, egyedi (éjszakai) szórakozást nyújtson. Már az első évadban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a korosztály is szívesen elmerül az éjszakai órákban kötetlen keretek között a klasszikus zenei dallamokban. Messiaen, Ligeti, Bartók és Rachmaninov elnyerték az egyetemisták, fiatal felnőttek tetszését. A következő program tematikája ismét Contemportary meets Baroque lesz, így a szervezők kíváncsian várják, hogy Vivaldi, Sáry vagy Jeney mekkora sikert aratnak majd. A rendhagyó koncerthelyszín (Millenáris) és a szokatlan körülmények (a jegyek nem helyre és nem székre szólnak: hanem babzsákokra!) is jelzik: ez a koncert más, mint a többi…
A Fesztiválzenekar a változatos és gazdag zenei program mellett mindig készül valamilyen meglepetéssel. A legutóbbi alkalommal például a zenekar a szokásos színpad helyett a Millenáris Teátrum kellős közepére költözött, helyet cserélve a közönség egy részével, akinek lehetősége volt a “kulisszák mögül” élvezni a koncertet.
A hatodik Midnight Music március 22-én éjjel veszi kezdetét, a program pedig a következőképp alakul:
• Arvo Pärt: Cantus in memoriam Benjamin Britten (Ének Benjamin Britten emlékére)
Érdekesség: „Felfedeztem, hogy elég, ha csupán egyetlen hangot szólaltatnak meg gyönyörűen. Ez az egyetlen hang, vagy egy csendes ütés, vagy egy pillanatnyi csend megvigasztal. Nagyon kevés elemmel dolgozom: egy hanggal, két hanggal… Egyszerű anyagokból építkezem – egy hármashangzattal, egy bizonyos tonalitásban. A hármashangzat három hangja harangokhoz hasonlít, ezért hívom [ezt a kompozíciós eljárást] tintinnabuli-nak.” irta Arvo Pärt…(A latin eredetű „tintinnabuli” szó harangocskákra utal.) Az új stílusban született legfontosabb művek közé tartozik, a Cantus In Memoriam Benjamin Britten.
• Antonio Vivaldi: G-dúr kettősverseny oboára és fagottra RV 545 (1. tétel)
Érdekesség: Nagyszámú hegedűversenye mellett Vivaldi harminckilenc versenyművet írt fagottra, huszonhetet csellóra, húszat oboára, legalább tizenhatot fuvolára, és ugyancsak előszeretettel vegyítette, állította párba a szólisztikus hangszereket: kettő, vagy több instrumentumnak juttatva főszerepet egy-egy műben. A nemritkán különösnek tűnő hangszer-összeállítások és a megszólaló művek előadási nehézségei arra utalnak, hogy a velencei leányárvaházban, az Ospedale della Pietában nem akármilyen zenei élet folyhatott, és hogy Vivaldi növendékei nem akármilyen hangszeres virtuózok lehettek.
• Jeney Zoltán: Wohin (Hová)
Érdekesség: Maga Jeney: http://www.bfz.hu/artists/jeney-zoltan
• Georg Friedrich Händel: Concerto Grosso Op. 6. no. 10 (3., 5., 6. tétel)
Érdekesség: A pályája csúcsán álló Händel tizenkét concerto grossóját 1739-ben Londonban, előfizetéssel terjesztette John Walsh zeneműkiadó, a második kiadásra két évvel később került sor. A Corelli concertók mintájára írott műveket a komponista oratóriumainak szüneteiben játszották.
• Sáry László: Taps zene
Érdekesség: A darabban nincs hangszer, csak tapsolnak a muzsikusok.
• Johann Sebastian Bach: 1. Brandenburgi verseny (1., 2., 3. tétel)
Érdekesség: A kötheni fejedelemség udvari zenekarának karmesteri állásában Bachnak kezdetben viszonylag könnyű élete volt, magas fizetést húzott, feladata pedig egyházzenei művek komponálásában és az udvari zenekar irányításában merült ki. Helyzete romlásáról ő maga utóbb így ír: „…úgy fordult a dolog, hogy az említett Serenissimus egy berenburgi hercegnőt vett nőül, s az új fejedelemnő nem lévén a muzsika kedvelője, férjének zenei érdeklődése is lanyhulónak látszott; így történt azután, hogy Isten akaratából meghívtak az itteni Tamás-templom zeneigazgatójának és kántorának, – noha kezdetben cseppet sem volt ínyemre, hogy karnagyból kántorrá legyek.” A kötheni időszak „melléktermékeiként” keletkezett az 1721-ben Keresztély Lajos brandenburgi őrgrófnak dedikált, hat műből álló ciklus, amelyet „brandenburgi versenyek” néven ismer a zenetörténet. A változatosan hangszerelt sorozat első, egyetlen négytételes darabja két vadászkürtre, három oboára, fagottra, violino piccolóra, két hegedűre, brácsára, csellóra és csembalóra íródott.
• Luciano Berio: Folk songs (Népdalok)
Érdekesség:
Az azeritől az örményen és a szardíniai dialektuson át az okszitánig különböző nyelveken énekel az énekes, ezenk kívül pedig egy autórugóra is szerepel a darabban, mint hangszer.
Karmester: Jonathan Cohen, Lakatos György
Közreműködők: Meláth Andrea
facebook.com/bfz.midnightmusic