Szalkai Dani Perceptual Thinkers címmel készítette el diplomaprojektjét, melyet direkt nem nevezek sem kollekciónak, sem mestermunkának, mivel a projekt sokkal inkább egyfajta tervezői szemlélet kinyilatkoztatása, a szociálisan érzékeny gondolkodás figyelemfelkeltő, intellektuális manifesztuma. És gyönyörű.
A Perceptual Thinkers – érzékekkel gondolkodók – kifejezés az autizmussal élők világlátásának összegzése, egyfajta tipikus, különleges emberi gondolkodás, mely az emberek 1%-ára jellemző. Míg az átlagember gondolkodását a konceptuális kogníció jellemzi, az autizmussal élők első sorban érzékelés alapon közelítenek a világhoz. Szalkai Dani a két világ közti különbséget és átjárhatóságot szimbolizáló ruhadarabokból álló tárgycsoportot alkotott formatervező mesterdiplomája keretében. A ruhadarabok kialakítása az autizmussal élők érzékelés központú életmódját – szenzoros érzékelés, stimuláció, jelenlét-elrejtőzés – támogatják.
A projekt célja az autizmussal élők számára tervezett, hétköznapi viseletre alkalmas ruhadarabok létrehozása helyett sokkal inkább szimbolikus jellegű: a kollekció darabjai és Halász Dániel a ruhákhoz készített fotósorozata szemléletformáló céllal hívja fel a figyelmet az autizmus sokakat érintő társadalmi jelenségére és arra a sokszor igen keskeny határra, mely a társadalom “sérültnek” és “normálisnak” tekintett tagjai között húzódik.
A tárgykollekció egyfajta kérdésfelvetés – a tervező arra keresi a választ, hogy működhet-e design termék integrációs eszközként, akár szimbolikus szinten, illetve létrejöhet-e bármiféle kapcsolatteremtés a különböző célcsoportok között? Hiszen a “design for all” szellemiségét követő kollekció darabjai épp úgy helytállnak a kortárs divat és a szociális design területén is anélkül, hogy öncélú divatkiegészítővé degradálnák az autizmussal élőket.
Idézet a tervdokumentációból:
A megvalósult terv egy öltözék léptékű tárgyegyüttes, melynek célja, hogy rámutasson az autizmussal élő emberek érzékelés alapú gondolkodására, az azzal járó viselkedési zavarokra. A szett elsősorban, mint ‘design for all’ termék működik. Tehát mind a tipikus, mind a specifikus felhasználók számára használható. Önmagukban ezek érdekes arányú ruhadarabok, amelyek azonban rendelkeznek olyan plusz funkciókkal, amelyek – egy autizmussal élő ember számára – pozitív hatással bírhatnak. Fontos kiemelnem, hogy ezek a formai és anyagbeli tulajdonságok nem bírnak célzott terápiás hatással. Sokkal inkább empirikus megfigyelések és kísérletek eredményei. A szett egyes darabjainak szimbolikus és funkcionális tulajdonságai, formai attribútumai azon a feltételezésen alapulnak, hogy nincs nagy különbség tipikus és autizmussal élő emberek között. Fontos szempont volt továbbá, hogy a tárgyak felismerhetőek legyenek és ne deformálódjanak el a formalizmus jegyében. Ennek érdekében több darab esetében adott öltözék típusokat használtam; apró változtatásokkal, torzításokkal, anyag- és felületváltásokkal kiegészítve. Az anyagok tekintetében a kedvező taktilis élményt nyújtó matériák kerültek előtérbe.
Ahogy a diplomavédésen is elhangzott: a tervezőnek nem volt célja piacképes öltözékkollekció tervezése, a tárgycsoport tehát sokkal inkább tekinthető tervezői kísérletnek, társadalmi párbeszédet ösztönző indikátornak. A tárgyak tesztelése és tökéletesítése most következik, melynek eredményeképpen létrejöhet a végleges, funkcionális kollekció.
A kutatásban közreműködtek: Miskolci Autista Alapítvány lakói és dolgozói, Czunyi Zsuzsa, Ferenczy Ágnes, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Koós Pál, Nagymáté Eszter, Őszi Tamásné Patrícia, Prekop Csilla, Püspök Balázs, Dr. Simó Judit, Szalkainé Haraszti Krisztina, Tarr Hajnalka
A tervezésben közreműködtek: Bánsági Petra, Harmati Hedvig, Földényi Irma, Kele Ildikó, Koós Pál, Püspök Balázs
A kivitelezésben közreműködtek: Bárdos Katalin, Kass Andrea, Kele Ildikó, Nagy Erzsébet, Némethné Jutka, Olasz Andrásné, Somogyi Alett
A dokumentációban közreműködtek: Bartha Máté, Bendik Boglárka, Halász Dániel, Marjai Beáta, Kövi Zsófia