A MOJO tavasszal indította el Art Space projektjét, amely keretében májusban 8 kiváló hazai alkotó – Bálint Bianka, Birinyi Tamás, Borsi Flóra, Kiss Miklós, Oláh Anna, Pápay Fanny, Szalay Zoltán és Varga Zsolt – tervezett klassz, egyedi mintákat a márka prémium audio eszközeire és telefontokjaira, hogy ezzel is egy újabb, minőségi szintre emeljék a zenehallgatás és a telekommunikáció élményét. A hazai művészeti szcénával való együttműködést tovább folytatva idén karácsonykor pedig egy igazán szuper egységet alkotó, 6 darabos limitált telefontok-kollekcióval térnek vissza. A legújabb karácsonyi darabok Ghyczy Dia, Szabó Zsófi, Farkas Róbert, Kovács Lehel, Klement Csaba és Labrosse Dani közreműködésével készültek el.
A MOJO termékek gyártása többnyire Magyarországon zajlik, ennek köszönhetően kis darabszám esetén is piacra tudnak dobni limitált kiadású szériákat. Designközpontú magyar márkaként a MOJO évek óta elkötelezett a feltörekvő hazai alkotók támogatása mellett. 2019-ben életre hívták a MOJO Art Space nevű kezdeményezést, melynek köszönhetően ezentúl a fiatal művészek munkái egy-egy használati tárgyra kerülve az emberek mindennapjaiban is megjelenhetnek. A tehetséges alkotók így megmutathatják, milyen kivételes dolgok jöhetnek létre termékdesign és művészet találkozásából, sőt saját kollekciójuk kiadásával közelebb hozhatják a kortárs művészeti kultúrát a hazai közönséghez.
„Megtiszteltetés számunkra, hogy egyre több nemzetközi szinten is elismert, hazai művésszel valósíthatunk meg különleges együttműködéseket. A kollaborációk keretén belül olyan egyedi, értékes tárgyak születnek, amik mindennapjainkat színesebbé, hangulatosabbá tudják varázsolni mindezt fenntartható szemléletmóddal és technológiával megvalósítva. Öröm számunkra értéket létrehozni” – mondta el Mátrai Miklós, a MOJO alapítója.
Májusban az Art Space keretein belül nyolc különböző karakterű alkotó tehette le kézjegyét a MOJO hang- és designeszközeire. A kollekció tervezésében olyan nemzetközileg is elismert alkotók vettek részt, mint Bálint Bianka, Birinyi Tamás, Borsi Flóra, Kiss Miklós, Oláh Anna, Pápay Fanny, Szalay Zoltán és Varga Zsolt. A limitált kiadású termékeket egy rendhagyó eseményen mutatták be a Footshopban, ahol az alkotókkal személyesen is találkozhatott a kíváncsi közönség. Ez a kollekció ITT tekinthető meg.
Ezt a szemléletet követve, karácsonykor egy újabb, válogatott hazai művészek munkáiból összeálló kollekcióval jelentkezik a MOJO Art Space. Hat grafikus, hat stílus – különbözőek, de mégis szuper egységet alkotnak. Pezsgő, vidám és pasztellesen finom színek, különleges karakterek, kivételes formák Ghyczy Dia, Szabó Zsófi, Farkas Róbert, Kovács Lehel, Klement Csaba és Labrosse Dani interpretálásában. A limitált karácsonyi kollekció 6 – egyelőre kizárólag iPhone-okra készült – telefontokjából mindenki találhat magának valót, ráadásul ezek a darabok most nemcsak a MOJO webshopjában, de az Allee Bevásárlóközpontban található, nemrég nyílt Ajándék Terminálban is megvásárolhatók.
A MOJO Art Space limitált karácsonyi kollekciójának művészei így mesélnek az általuk tervezett design megalkotásáról:
“Ez az illusztráció-sorozat stílusa és színösszeállítása reflektál az érzelmi világomra, témája pedig a környezetemre. Szeretek különböző helyeken ücsörögni, és megfigyelni a körülöttem zajló életet. Ezt pedig a saját látásmódom segítségével ábrázolni. Lehet egy park, kávézó, busz, hegytető vagy a saját otthonom.” – GHYCZY DIA
“A magyar ember egy olyan ember, aki lóra termett. Ha nincs ló, jó a szamár is. Ha szamár sincs, jönnek a frázisok. Ha a frázisokból is kifogytunk, maradnak a fesztiválok, szüretek, állami ünnepek, zsúrok, parti-hétvégék. Egy a lényeg, a magyarnak valamin lovagolni kell, hogy áteshessék a ló túlsó oldalára. Ha nem tud ugyanis átesni, akkor úgy érzi, lóvá van téve, s ez vele szemben nem lovagias. Mi magyarok, hiszünk az eszményekben. A lovas-íjász stílusban, a „mindenki egyért, irány a közért” – lásd fentebb – elvben, a kihívásban, a kockacukorral ízesített kávéban, s abban, hogy Puskás Öcsi mellett, ha nemzetközi magyar élsportolóról beszélünk, csak Kincsem és Overdose jöhetnek szóba. Első állami ménesünket II. József császár alapította 1784-ben, mely ménesben a világon egyedülálló módon négy magyar fajtát tenyésztettek ki. A császári abszolutista udvar történetíróinak fennmaradt jegyzeteiből tudjuk, ha egy magyar vitéz egy osztrák lovas mögött lovagolt át egy kidőlt-bedőlt birtok kapun, ugyan számítani lehetett rá, hogy nem előzi meg, de az osztrák rendre inkább lelassított, elkerülvén az összetűzést, elvégre magyar vitézről volt szó. Egy szó mint száz, arra biztatok mindenkit, szálljon le a magas lóról és látogasson el hozzánk. Ismerjük meg egymást, érezzük magunkat nyeregben: együtt.” – SZABÓ ZSÓFI
“A Vénusz Pop! című alkotásom a Pop! sorozat első darabja, amelyet Botticelli Vénusz születése című képe ihletett. Vizuális memóriánk meglehetősen szelektív. Képnézegetést követően néha csupán egy-egy apró részlet marad meg – a fő alak mosolya, mozdulata, ruhájának redőzöttsége, egy utcarészlet, sőt, néha csak egy hangulat raktározódik el. Vajon hogyan emlékezünk a leghíresebb festményekre? Vajon hogyan rajzolnánk le fejből Mona Lisát vagy Botticelli Vénuszát? Erre tettem kísérletet… Az én világomban csukott szemű, pasztell színekben egyszerűsödnek le a mindenki által jól ismert alakok, alkotások. Rózsaszín álom – avagy a magas kultúra menő „POP!”-kiadása.” – FARKAS RÓBERT
“Ezt a grafikát direkt erre a projektre készítettem, szeretek új feladatokra, új dolgokat készíteni. Az utóbbi időben érdekes, nem feltétlenül pozitív megítélése lett a szivárványnak, ezért próbáltam ezt a természeti jelenséget úgy megszemélyesíteni, kedves kis figurákat kialakítani belőle, hogy senkinek ne kelljen tőle félnie.” – KLEMENT CSABA
“Ez a rajz egy fantázia-fagyikról készült sorozat egyik darabja. Az egész sorozatot a gyermekkori önfeledt boldogság ihlette. Olyan fagyikat „alkottam” melyeknél a valóság nem szab határt. Játék a formákkal, a színekkel, az árnyékokkal és az „ízekkel”. Személy szerint minden évszakban imádom a fagyit, azért esett a választásom pont erre, mert színeivel kicsit visszaadja a karácsonyi hangulatot.” – KOVÁCS LEHEL
“Az alkotásaimban gyakran ábrázolok nagy, vonagló tömegeket. Közelről nézve minden kicsi figurának megvan a saját személyisége, célja és története, távolról nézve azonban nehezebb kivenni konkrét alakokat, és a grafika már majdnem átcsap absztrakcióba. Van egy kis A6-os rajzfüzetem, amit mindig magammal hordok. Bárhol bármikor eszembe juthat egy ötlet, így azt azonnal papírra tudom vetni – ez a grafika is így indult. Semmit nem rajzolok előre, a karakterek többnyire maguktól jönnek és alkotás közben fokozatosan kirajzolódik előttem, hogy hol helyezkednek el a kép keretein belül, kinek mi az adott sztorija, különcsége és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Szeretek alkotás után 1-2 hónappal visszatekinteni a képeimre, van, hogy annyira aprólékosra sikerülnek, hogy még én is elfelejtem, mit hol helyeztem el rajtuk és jó érzés újra felfedezni őket.” – LABROSSE DANI
