Szobafogságos interjúsorozatom köveztkező vendége Papp Virág, a Virágéknál alkotója, akit karanténkedvéről, grafikái, kitűzői, kerámiái egyedi világáról, mondanivalójáról, legfirssebb #karanita projektjéről és még sok másról kérdeztem.
– Hogy vagy, milyen a kedved, mennyire nyomja rá a bélyegét a vírushelyzet?
– Nagyon hullámzik, hogy miben vagyok. Az biztos, hogy sokkal többet nevetek és sokkal többet sírok, mióta ez a helyzet van. Mintha a helyzet extrémsége a jelenbe kényszerítene. Szabadúszóként a bizonytalanság mindig a levegőben van, de ez most más, most tényleg nem tudok a jövőről fantáziálni, az van ami van.
– Mennyiben változtak a hétköznapjaid a bezártság által és ezt tehernek, vagy inkább lehetőségnek éled meg?
– Az első pár nap kifejezetten jól esett. Az általános iskolás beteg szabikat idézte az otthon levés pizsamában, de aztán egyre jobban kezdtek frusztrálni a legyalogolatlan kilométerek és a helyzet kilátástalansága. A mozgásra igyekszem nagyon odafigyelni és arra, hogy itthon minden konfliktust megbeszéljünk. Ez most egy nagyon embert és kapcsolatokat próbáló időszak. A nehézségekkel együtt inkább lehetőségnek élem meg, mint tehernek, de csak úgy tudom ezt fenntartani, hogy hagyom, hogy néha teljesen kétségbe essek és elárasszon a bizonytalanság és a félelem.
– Hiszel abban, hogy egy ilyen súlyos krízis valós lehetőséget teremt az életmódunk, értékpreferenciáink és fogyasztási szokásaink megváltoztatásában hosszú távon?
– Igen teljes mértékben! Sajnos nem biztos, hogy ezzel a lehetőséggel élni is tudunk. Abban mindenesetre nagyon bízom, hogy megerősödnek az emberi kapcsolatok és rájövünk, hogy mennyire szükségünk van egymásra.
– Úgy érzem, hogy a mondanivaló különösen fontos a Virágéknál világában, és afelől közelítve a munkáid, termékeid mintha különböző médiumokként állnának az üzenetközvetítés szolgálatába. Milyen tárgytípusokkal és technikákkal dolgozol, melyek a kedvenceid?
– Nagyon szeretem, ha egy használati tárgy emlékeztetőként szolgál. Csinálod a rutinos kis dolgaidat és váratlanul lep meg a tárgy üzenete. Emlékeztet rá, hogy hibázhatsz vagy hogy van erőd változtatni a dolgokon. Ezt szeretem a kerámiában, a kézzel épített kerámiákban, hogy nem tökéletesek. A kitűzőkben, hogy elfelejtjük melyik kabátunkon hagytuk. A kézzel festett ruhákban is a megismételhetetlenséget és különlegességet szeretem. Emellett készítek illusztrációkat felsőkre és printekként.
– A nőiség kérdését aligha lehet megkerülni, ha Veled beszélget az ember. Saját életedben és munkáidban milyen kifejezésformákban jelenik ez meg?
– Szeretek ezzel játszani. Sokáig nyomasztottam magam azzal, hogy nem felelek meg valaminek, amiről azt gondolom, hogy gondolják mások, hogy az a nőies. Valószínűleg más téma kapcsán is fontos pont az ember életében, amikor rájön, hogy csak a saját életét élheti. Leginkább az foglalkoztat, hogy mikor érzem magam leginkább felszabadultnak. Szeretek azokkal a határokkal játszani, amik a társadalmunkban vannak a nőiesség és férfiasság behatárolásaként.
– Tavaly nyáron négy másik kreatív lánnyal megalapítottátok a Sisko Studio-t, ami egy alkotóközösség, műhely és bolt egy térben, emellett ha jól tudom, a Markett egyik alapítója is Te vagy. Hogyan születtek ezek a projektek és kikkel hoztátok létre őket?
A SISKO-t a Müskinn, Nandi, Sapi és az én márkám egymásba karolásaként hoztuk létre. Ez egy nagyon fontos lépés mindannyiunk életében és bátran mondhatom, hogy mindenkinek a második otthona lett. Úgy alakult, hogy egyszerre kerestünk studiót mind az öten, de akkor még egyáltalán nem láttuk magunk előtt, hogy ebből az ötletből egy ilyen szuper kis helyet sikerül varázsolnunk. Bár egyszerre fedeztük fel a Valyot két éve nyáron vásározás helyszínének – én a Typo Showroommal, Rebi és Sapi ( Rebu ceramics, SAPI ) pedig a Markett-tel – a Markett alapítása az ő nevükhöz fűződik. Később én is csatlakoztam a vásározók névsorához.
– Hogyan dolgoztok a Sisko-ban? Láttam Markó Barbi Tarot Kollektívájának készített szuper arculatotokat, amit Sziládi Noémivel, a Müskinn egyik tagjával terveztetek. Jellemzőek nálatok az effajta kreatív kooperációk?
– Heti kétszer, kedden és csütörtökön vagyunk nyitva boltként, a hét többi napján csak studióként használjuk a Siskot. Nagyon sokban támaszkodunk egymás szemére, több termék született már annak köszönhetően, hogy egymás mellett dolgozunk. Az is nagy szerencse, hogy mindannyian más anyagokat ismerünk igazán, így hozzá tudunk adni egymás világához. Noémivel különösen jó együtt dolgozni, nagyon hasonló vizuális világok indítanak be mindkettőnket és szerencsére a munkavégzésünk is kompatibilis.
– A koronavírus kapcsán született meg a #karantina projekted. Mesélj erről, mi ez, hogyan jött az ötlet és mi a célod vele?
– A #stayhomeclub hashtag használatával csatlakozol egy közösséghez, akik hirdetik a koronavírus idején az otthon maradás fontosságát. Ez egyébként világszinten pörög most az instagramon és szuper jó dolog szerintem, hogy ilyenformán közösséget vállalunk egymással. A #karantina projekt pedig a Stay Home Clubból jött. Az elmúlt pár napban nagyon sok instagram storyban jelöltek meg ezzel a hashtaggel, amik mind a karantén moodot mutatják. Ezekből választok és rajzolom meg ezeket a képeket a Karantináknak, hogy legyen egy pozitív emlékük, egy időkapszulájuk ebből az időből. Ezzel tartjuk egymásban a lelket.
– Tudnál adni egy-két kreatív tippet az olvasóknak, mivel foglalják el magukat a szobafogság idején?
– A konyha újra rendszerezését nagyon ajánlom, csodálatos dolgokra lehet bukkanni! És készítsetek Karantén TO DO LIST-et, írjatok fel minden olyan dolgot, amit mindig olyankor szerettetek volna megcsinálni, amikor rengeteg más dolgotok volt. A másik, ami nálunk nagyon megy, minden este elmesélni mi volt az aznap Top 3 legjobb aprósága, ha ezt még rajzba is foglaljátok, az maga a tökély.
– Mik a terveid a jövőre nézve, ha majd igazán aktívan működhetsz újra?
– Nagyon szeretném folytatni a nagy festéseket. Több gyerekszoba dekorációt is készítettem az elmúlt időszakban és nagyon szeretem ezeket a munkákat. Mindenfélét szeretnék festeni, kültérit beltérit, konyhát, hálószobát, határ a csillagos ég. Remélem hamarosan visszatérhetek a festékes bödönökhöz.
