A dabasi Trafik épület az 1970-es években épült Ries Zoltán tervei alapján. Ezt megelőzően már állt ezen a helyen egy vályogból készült kis épület, ami szintén trafikként funkcionált, ám az akkori városvezetés úgy döntött, hogy új, igényes épületet építtet. Az építés során törekedtek arra, hogy az akkori legmodernebb technikát alkalmazzák. Az építkezéshez a város egyéb beruházásairól hoztak anyagot, és a mesterek szabadidejükben végezték a munkát.
Ez az érzelmi kötődés jól látható a részletek kidolgozottságán. Az épület megjelenésében két anyag játszott szerepet, a fehérre meszelt téglafalazat, aminek különlegességét a meszelt felületen átlátszó tégla-architektúra valamint az egyedi módon zsaluzott (vékony résnyire széthúzott tetőlécek) nyers beton különleges textúrája adta. Ezek a felületek és a geometrikus formák méltón képviselik a II. világháború utáni építészet esztétikai minőségét. Külön izgalmas, hogy ez a városias kis épület egy magyar (akkor még) falusias közegbe épülhetett meg. A terület 1986-ban teljesen átalakult, amikor a Trafik mögötti telekre egy sorházat építettek. Ezzel a Trafik annak előkertjébe, így városias közegbe került. Megjegyzendő, hogy ez a helyzet még jobban is illik az épület megjelenéséhez.
A funkció:
A dabasi Trafikot hosszú időn keresztül Újvári László, a „trafikos” üzemeltette, aki azóta legendává vált. Még ma is vannak sokan, akiknek a Trafik Laci bácsit jelenti. Aztán a magyarországi trafikok szerepe a fogyasztói kultúra átalakulásával megszűnt, illetve átalakult, és ez a fajta szolgáltatás lassan az egyre szaporodó bevásárló központokba koncentrálódott. A folyamat hatással volt Dabasra is, így a Trafik megszűnt és hosszú éveken át üresen elhanyagolva állt, lassan az enyészetnek indult, nyílászáróit betörték és megtelt szeméttel. Bár mindenki szerette, nem tudták rentábilis módon hasznosítani. Ligetvári István helyi építész 2005-ben kérte a helyi védettség alá vonást (még két, ebben az időben épült épülettel együtt), de a képviselő testület nem foglalkozott a témával. Majd nem sokkal később a Trafik sorsa majdnem megpecsételődött. Az ott lakók, miután a kéménye szétfagyott és ledőlt, kérték az önkormányzatot, bontassa el az épületet, mert veszélyes.
A Trafik-Kör:
2006-ban a II. Dabasi Építészeti Kiállításon a kiállítást szervező Ligetvári István és néhány lelkes helyi művész – bár a tárgy a helyi építészek bemutatkozása volt – készített egy nagy tablót „Requiem a Trafikért” címmel figyelemfelkeltésként, ami rávilágított az akkor igen rossz állapotban lévő épület építészeti értékeire. A drámai fotók bemutatták az épület hanyatlását, lepusztult állapotát de a kivételesen szép egyedi részleteket is. A figyelem felhívása azt eredményezte, hogy sikerült megnyerni a város polgármesterének támogatását, aki megígérte, hogy amennyiben egy rentábilis funkciót sikerül kitalálni akkor semmiképp nem kerül lebontásra a trafik. Ekkor alakították meg az akkori szervezők a TRAFIK KÖR-t, amely célul tűzte ki az ikonná vált épület megmentését. Meghatározták az új funkciót és elkészítették a felújítási és hasznosítási koncepciót.
A felújítás:
2008. elején elkezdődött a felújítás tervezése. Ligetvári István mellett két helyi építészhallgató, Balog Ádám és Póra Csaba is részt vállalt a tervezésben, sőt a későbbiek során még a kivitelezésben is. Az épület sokkal jobb állapotban volt, mint az a tervezés elején látszott. A céljuk az volt, hogy az eredeti állapotot minél pontosabban az új funkció igényeihez igazodva állítsák vissza. Az épület tömegét meghatározó kéményt eredeti formájában építették újra. A dolog pikantériája, hogy a kőművesmester, aki a munkát végezte, a trafik építése idején „inasként” dolgozott az azt építőknél. Az épület nyílászáróit nagy üvegportálra cserélték, mivel a kiállításokat kirakatszerűen gondolták bemutatni. Így a Trafik mint városbútor képes a művészetet a mindennapok részévé tenni. A 70′-es évekbeli kivitelezés sajnos nem volt mindenhol precíz. Az üvegportál elhelyezésekor kiderült, hogy a födém valamint az attikafal ferde. Ezt kezeletlen acél burkolattal fedték, új textúrát alkotva egyben a homlokzaton. Az üvegportál műanyag kereteit is ugyanazzal az anyaggal burkolták. Így az épület „brutalista” megjelenését a nyers beton mellett egy másik, ugyancsak nyers anyag, a rozsdás acél egészíti ki. A kiállítótérben mindössze egy betonlábakon álló üvegasztal, valamint egy elválasztófal mögött eltakart informatikai- és klímaberendezés van.
A környezet rendezésekor a tervezők sajnos csak közvetlenül az épület előtti részt alakíthatták. A végeredményt némiképp rontja, hogy az épület mellett az egyik lakás tulajdonosa színes kőburkolatot csináltatott anélkül, hogy a tervezőkkel egyeztetett volna. A Trafik előtti teret úgy alakították ki, elhelyezve ott három betonülőkét, hogy egy-egy program alkalmával le lehessen ülni és részesévé válni az interaktív művészeti programnak, kiszakadva ezzel néhány percre a hétköznapi sodrásból. Az alkotók bíznak abban, hogy a kis téren egy-egy kiállítás alkalmával spontán közösségek tudnak majd kialakulni.
Népszerűsítés – kortárs művészeti egyesület vidéken
A TRAFIK-KÖR olyan kortárs művészeti egyesület, amely megjelenést biztosít a helyi és az országban ismert és ismeretlen művészeknek. Előadásokat és művészeti programokat szervez. Dabason nagyon erős a hagyományőrzés és emellett nem alakult ki idáig kortárs kultúra. Sokan ma sem értik a pl. a Trafik épületének építészeti értékét, ezért a TRAFIK-KÖR célul tűzte ki a kortárs művészet bemutatását. Az épületet helyi védettség alá helyeztettük és beneveztük a Helyi Örökségvédelem 2010. pályázatára ahol a Trafik szakmai elismerésként nívódíjat kapott.
Via 
