Valamilyen formában mindenkiben ott lapul a papír szeretete. A régi könyvek, vagy éppen a friss újságok illata sok-sok nózit kalandra hívnak, másokat a lapok érintése hoz lázba, én pedig még attól is odáig vagyok, mikor egy-egy filmben meghallom a gyűrődő, szakadó papír hangját, vagy mikor felületébe régi tintástoll vés díszes betűket. Vannak, akik rajzolnak és festenek papírra, mások irodai munka során érintkeznek vele nap mint nap, de otthonunk minden szegletében is felbukkan e mesés anyag. Azonban van valaki, akinek minden gondolata a papír körül forog, ő Boldizsár Károly, a Bomo Art tulajdonosa.
A Bomo Art kézzel készített naplóival és saját tervezésű papírcsodáival először évekkel ezelőtt, egy Lánchídon tartott vásáron találkoztam, aztán a júniusi Stylewalker Nighton személyesen is szerencsém volt Károlyhoz. Hogy jobban megismerhessük Őt és papírkülönlegességeit, a Bomo Art műhelyében beszélgettünk.
Mikor szerettél bele a papír illatába?
Gyerekkoromban. Apám árufuvarozó volt és egy nyomdának szállított – a fővárosi 8-as nyomdának -, ahol mindenféle borcímkéket, újságokat nyomtattak. Apám mindenkivel jóban volt, a vágóktól kezdve a gépmesterekig mindenkivel. Nagyon sokat voltam ott, s rendszeresen vittem haza címkekötegeket, különböző cetliket, amiknek igazi nyomdaszaga volt. Imádtam ezeket.
Hol tanultad a könyvkötő mesterséget?
Nyomdaipariba jártam, mint gépmester. Ez is véletlen, mert nem vagyok egy műszaki beállítottságú ember, de a szüleim általános gépszerelő-karbantartó iskolába írattak. Ezt nem végeztem el, így kerültem be a nyomdaipariba. Akkoriban úgy zajlott a tanítás, hogy egy hét iskola, egy hét gyakorlat, s épp abba a 8-as nyomdába kerültem gyakorlatra, ahová Apu is szállított, úgyhogy már ismertem ott az embereket, akik megszerettették velem ezt a dolgot. Jót tett, hogy nem idegen környezetbe kerültem.
Mi a legszebb ebben a szakmában?
Csodás érzés a műhelyben lévő gépeket nem csak birtokolni, hanem használni, mint például a vágógépet, és azt arra használni, amire való, nem csupán muzeális tárgyként beállítani valahová, hiszen funkciója van. És hát a visszajelzések… látni, ahogy az emberek örülnek például az új állatos papíroknak.
Az én munkám elég összetett. A kezdetek kezdetén magam is készítettem könyveket, táblákat, mindent az elejétől a végéig, de most inkább a tervezés, az egész munka összetartása a feladatom, a műhely igazgatása. Talán az a legjobb, amikor valami újat alkotunk a csapattal, például új grafikát hozunk létre. A műhelyben kiváló szakemberek dolgoznak, az üzletben pedig kedves emberek, s úgy érzem, most nagyon jó ritmusban működünk, együtt mozog mindenki.
Az üzlet nyitásakor miket árultatok, s azóta mivel bővült a kínálat?
2000-ben nyílt az üzlet. A kínálat nagyjából ugyanaz volt, mint most, tehát alapvetően naplókat, csomagolópapírokat, képeslapokat, fotóalbumokat árultunk. Aztán kibővültünk receptes könyvvel, különböző méretű telefonregiszterekkel és még más méretű naplókkal, praxinoszkóppal, a minőségi kecske- és báránybőröknek köszönhetően pedig sokkal exkluzívabbak lettek a termékek.
Mire emlékszel vissza legszívesebben a Bomo Art eddigi életéből?
Arra szívesen emlékszem, mikor a frankfurti Papír Világkiállításon a híres londoni bolt, a Fortnum and Mason buyere odajött a standhoz és nagyon tetszett neki a Bomo Art. Onnantól kezdve 3 évig állandó vásárlója volt a cégnek és a legelitebb, angol királyi család nevével fémjelzett boltban tartotta a portékáinkat. Magam is voltam abban a boltban, s nagy élmény volt látni, hogy 3 fontért lehet kapni a képeslapjainkat a Piccadilly-n. Hamarosan Londonba utazom a Top Drawer nevű kiállításra, melyen többek között ők is a vásárlók közt lesznek. Azt hiszem, ha megint találkozom velük, rá fognak csodálkozni, mennyit fejlődtünk, mióta utoljára vásároltak tőlünk. De minden egyes kinyomott csomagolópapírra is szívesen emlékszem, amikor állok a gép mellett és lejön az első ív, megdobban a szívem.
Milyen anyagokkal, technikákkal dolgoztok? Milyen szempontok alapján választod ki az anyagokat?
Csak nagyon jó minőségű, exkluzív, minőségi anyagokat választok, például vízjeles papírokat, kecske- és báránybőröket. A Bomo Art Budapest talán nem is igazán a könyvkötési technikájával tűnik ki. Vannak próbálkozók és másolók, fel lehet fedezni a boltokban a miénkhez hasonló termékeket, de a Bomo Artot a saját grafikák teszik egyedivé és összetéveszthetetlenné.
Melyek a munkafolyamat lépései?
Az első lépés az anyagok összeválogatása. Mikor megvannak a bőrök, papírok, akkor először a táblát készítjük el. Leszabjuk a bőrt, azt megserfeljük – tehát a széleit elvékonyítjuk – hogy egy szintben legyen, mikor találkozik a papírral. (Egyébként a serfelőgép az egyetlen árammal működő gépünk, de ezt is nagyon ritkán használjuk, mindent kézzel serfelünk.) Aztán betesszük egy présbe. Ez a speciális eszköz a gerinclemezre felkasírozott bőrt bordázza meg úgy, hogy a szögekbe akasztott spárgával lekötözzük a bordákat. Miután kikerült a présből, beborítjuk a könyvtáblát, aztán a beakasztás következik, ami annyit tesz, hogy hozzáragasztjuk a táblához az előzéket.
Melyik a kedvenc mozzanatod?
A bőr serfelése, és amikor a „bomocímkét” ragasztjuk az előzékre. Mert az azt jelenti, hogy elkészült egy könyv.
Melyek a legkedvesebb színeid, motívumaid?
Bőrökben a mély bordó és a foltos, antik hatású barna. És van egy új csomagolópapír a léghajós, melyen a türkiz, a világoskék, a rózsaszín és a mályva találkozik, a ’40-es évekre jellemző ez a színvilág – szivarcímkéken, plakátokon volt látható –, ezt is nagyon szeretem.
És mi a vevők favoritja?
Nagyon szeretik a szakácskönyvet, a naplókat és határidőnaplókat, de most nagy kedvenc a praxinoszkóp is, valamint az új kaleidoszkópunk, amit nem is gondoltam volna, hogy ennyire szeretni fognak.
Egyedi kéréseket is teljesítetek?
Abszolút. Ha valaki bejön a boltba, mert egyedi méretű naplót szeretne, megcsináljuk. Ha hoz saját borítópapírt, azzal fedjük be a könyvet, s rányomjuk akár a nevét is. Akár a régi könyvét is újrakötjük az embereknek és kisebb restaurálást is végzünk, ha kell.
El szabad árulni, mi van most születőben, tervezési fázisban?
Saját tervezésű, magyar nyelvű határidőnaplón dolgozunk, de egyelőre ez még gyerekcipőben jár. Londoni képeslapokat készítettünk most a kiállításra, remélem, szeretni fogják az angolok. Most fogjuk kinyomni a léghajós és a rózsás papírt is, amelyhez nagy reményeket fűzök. Ezt augusztus végén már szeretném, ha kapható lenne a boltban!
Hol lehet megvásárolni a Bomo Art csodákat?
A Régiposta utcában található üzletünkön túl a Gozsdu udvarban vasárnaponként, karácsonykor a Vörösmarty téren, Bécsben Schönbrunnban és a Mária Terézia téren. És vannak viszonteladóink is, például a Vince Könyvesbolt a Művészetek Palotájában, az Allee és a Westend Green Papír üzlete, a Kéttemplom Galéria és az Írók Boltja. Augusztus 18-21-ig pedig a Mesterségek Ünnepén is megtalálnak minket a Budai Várban.