Jacomijn van der Donk holland ékszertervező munkáját a “természetes anyagokkal való ösztönös játék”-ként mutatja be. Számára a természet és az ékszerek világa végtelen és kiszámíthatatlan módon folyik egybe. Egyéni jellegzetes stílusa, a kezdetleges érzésekhez és a természet képeihez való vonzódása teszi minden egyes munkáját csodálatos művészeti alkotássá. Munkáiban élettelen tárgyak – ecsetek, kecskeszőr, zongorabillentyűk – új életre kelnek viselőik által.