A kortárs grafika és illusztráció legifjabb generációjának negyven tehetséges, játékos kedvű képviselője közös kiállítás keretében mutatja meg, mi zajlik az űrben, míg mi itt a Földön csináljuk a dolgainkat. A kiállítás egyszerre barátságos, vidám és izgalmas és igen nagy jelentőségű, hiszen nagyon ritkán látunk egy ilyen sűrű áttekintő anyagot, mely hűen tükrözi egy generáció érdeklődését, tehetségét, szellemességét és vizuális szemléletét. A Végtelenbe és Hovább című kiállítás méltó helyen, a Planetáriumban várja a látogatókat január végéig, ennek kapcsán beszélgettünk Buzás Alizzal, a szervezők egyikével.
– Hogyan jött a kiállítás ötlete?
– Néhány barátommal kitaláltuk, hogy rajzolunk egymásnak születésnapunkra minden évben valami kedveset és aztán ezt elküldjük együtt a szülinaposnak. Az jutott eszünkbe, hogy milyen jó lenne, ha ez a kis baráti társaság összeállna és csinálna egy kiállíást. Olyan témát kerestünk, ami mindenkiben megmozgat valamit, a választásunk a világűrre esett, és meghívtuk még néhány fiatal grafikus ismerősünket, barátunkat, így alakult ki a negyven főt számláló alkotó csapat.
– Ki volt a “kemény mag”, aki kezdeményezte az ötletet és lebonyolította a szervezést?
– Az esemény szervezői: Miklósi Ádám, Katyi Ádám, Kecskés Judit, Varga Tünde, Egri Diána , és Jó magam, Buzás Aliz.
– Mennyi idő alatt raktátok össze a kiállítást?
– Szeptember közepén kezdődött egy közös beszélgetés a szervezők között, ahol már konkrétumokról volt szó. Összességében 2 hónapot fordítottunk a szervezői munkálatokra.
– Mi volt a legnehézkesebb és a legörömtelibb a szervezés kapcsán?
– A legörömtelibb maga a kiállításmegnyitó volt a jól eső érzéssel, hogy ezt közösen a nulláról rendeztük meg. A legnehezebb ennek a végkifejletnek a kivárása volt.
– Hogyan fogadta a Planetárium a kiállításotok ötletét? Zökkenőmentes volt az együttműködés?
– A Planetárium a kezdetektől fogva lelkesen fogadta a kezdeményezést és a helyszíni szemle után egyre jobban reménykedhettünk a közreműködésükben. Ők is izgatottan várták az épület folyosójára költöző alkotásokat, mi pedig hálásak voltunk a Planetárium adta nagyszerű lehetőségnek. Win-win!
– Milyenek a visszajelzések?
– A megnyitó után többen jelezték, hogy szívesen fogadnának még hasonló közös kiállítást, más témákban is. Nagy öröm volt az is, hogy felpörgettünk más kreatív alkotókat az önerőből szervezett kiállítások kezdeményezésére. Több cikk megjelent rólunk szakmai oldalokon és januárban forgat velünk a Duna TV a Kultikon műsorhoz.
– Lehet ez egy sorozat kezdete? Terveztek a jövőben is hasonló, széles alkotótábort megmozgató tematikus kiállítást? Van esetleg már erre konkrét ötletetek is?
– Mindenképp szeretnénk folytatást, remek lenne még közösen együtt tevékenykedni a jövőben. Már a megnyitó alatt sokat ötletelgettünk a következő témáról, de egyelőre még ezt mítikus homály fedi.
– Hallottam, hogy felmerült az ötlet, hogy felkeresitek esetleg a NASA Art Projectet a kiállítás kapcsán, mondanál erről pár szót?
– A NASA art project valóban fontos mérföldköve lehet a kiállítás utóéletének, velük kapcsolatban állunk és januárban kezdünk egyeztetni a továbbiakról. Szeretnénk a Charles Simonyi Art foundationnal is közreműködni egy tárlat erejéig, de mindezek még csak folyamatban vannak, a megnyitó volt előtérben eddig.
– Mi lesz a kiállított munkák sorsa? Meg lehet esetleg őket vásárolni?
– Szeretnénk a tárlatot nemzetközi útra indítani, ezért egyelőre a több példányban készült munkák sorsát érinti ez a kérdés. Az értékesítésről az alkotók maguk döntenek, mi nagyon örülünk, ha otthonra találnak a munkák máshol is.
A Végtelenbe és Hovább kiállítása január 31-ig megtekinthető a Planetáriumban, a kiállítás Facebook oldala ITT található.