Kiskoromból van egy nagyon homályos, álomszerű emlékem, ha jól tudom, a Bábszínházból. Egy hatalmas csúszda volt felállítva a nézőtéren valahol, olyan nagy, hogy úgy emlékszem, 2 emeletet kötött össze az épületben. A részletek teljesen homályosak, de a hangulatot és a lenyűgözött csodálatot a mai napig fel tudom idézni ebben az emlékben. Ez volt az első gondolat, ami eszembe jutott az indonéz Aboday építésziroda Playhouse elnevezésű családi háza láttán, és az, hogy milyen klassz lehet itt gyereknek lenni.