Bence barátommal arról szoktunk álmodozni, hogy mondjuk újraszületünk, ilyen vagányak leszünk és évszaktól függően felváltva szörfözünk, gördeszkázunk, vagy longboardozunk. Végtelen magabiztossággal szlájdolunk lefelé a Németvölgyi úton, autó nem jön, hátunk mögött a nap éppen megy le a budai hegyek között, és soha nem esünk el. Meg nem is növünk fel. Ja! Vagyis yo!